Magyarország deficitek sokaságát éli meg.
Ezek egyike az intellektuális deficit.
A magyar politikai rendszer a lényege szerint piac és nem népképviselet.
A közvéleményben elterjedt ideológiák (gazdasági determinizmus, az intézmények jelentőségének túlhangsúlyozása) képtelenek hitelt érdemlően megmagyarázni a kudarcok okait.
A kultúraelméleti megközelítések segítségével előtérbe kerülnek az etikai-szellemi feltételek.
Akár a marxizmus is rugalmasabbá tehető a gramsci-i hegemónia fogalmával.
Kérdés marad a szükségszerűség fogalma. Mit jelent az, hogy az erősebb szükségszerűen győz? Mi lesz a legyőzöttel?
Filozófiailag nem igazolhatók a homogenizálásként is érthető emberi jogok.
Az ember alapvetően lélektani okokból cselekszik etikusan. Kant racionalizmusa nem igazolható.
Kötődés nélkül nem garantálható az etikus cselekvés.
A kényszerközösségekben másképpen viselkednek az emberek, mint a spontán közösségekben.
A történelem felfogható extenzív és intenzív hatalmi hálózatok generálásaként.
Az igazi (intenzív) hatalom – a kultúra, azaz, a szíveket elrabolni képes, azaz, a motivációs húzásra képes hatalom.
A külső (extenzív) hatalom hatása ideiglenes.
A kultúrával – a bizalom hiányával – összefügg a tranzakciós költség. A kultúra – gazdasági kategóriaként, tőkeként is felfogható, amely mérhető.
A kulturális viszonyok fogalma magában foglalja a jogi-hatalmi és a termelési viszonyokat is.
Az utilitarista állam önmagában nem teszi boldoggá állampolgárait.
A kultúra adhat ihletet, a történelem felfogható kultúrák (civilizációk, világbirodalmak) születéseként, virágzásaként, hanyatlásaként és bukásaként.
A hanyatlások és bukások oka – a kultúraközvetítési folyamat minőségének romlása vagy a kultúraközvetítés megszakadása.
A kultúraközvetítésnek vannak elsődleges (közvetlen) és másodlagos (megalapozó) tényezői.
Elsődlegesek: az affektív tényezők, a kognitív tényezők és az idő.
A kultúraközvetítésre az ideális lélektani környezet (affektív tényezők) alapja a bőség-mentalitás és az ihlet, amely közvetítvén élménnyé válik a tanulóban.
Az ideális szellemi környezet – az olyan fogalmi keret, amely képes kiküszöbölni a félreértéseket és a dichotómiákat, lehetőséget teremtvén az új információ befogadására.
Másodlagos tényezők: a jogi-hatalmi viszonyok és a termelési viszonyok, amelyek okozhatnak szűkösség-mentalitást.
A forradalmak is szűkösség-mentalitást képviselnek – kiszorítósdit indukálhatnak. Pl. az oszthatatlan hatalom miatt.
A forradalmak szakadást okozhatnak a kultúraátadás -átvétel folyamatában. 1848, 1956 – kultúraépítő folyamatokat szakítottak meg.
A kulturális szolidaritás: a kultúraátadásra és átvételre való nyitottság és képesség, amely a bőség-mentalitásra épül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése